Balatonföldvár

Településünk több ezer éves múltra tekint vissza ,már a kelta korban lakott település volt, nevét is az ekkor épült földvárról kapta.Igazán jelentőssé azonban a XIX. század végén XX. század elején vált. Kedvelt üdülőhelye lett az arisztokráciának, a főuraknak, a  magas hivatalnoki és katonai köröknek.

A település a korábbi hagyományokhoz híven, ma is kedvelt pihenőhelye a nyugodt, családias üdülésre vágyóknak.

A tó vize itt sekély, fokozatosan mélyül, így kisgyermekes családok számára ideális nyaralóhely. Az aktív kikapcsolódást, sportolást kedvelők is számos lehetőség közül választhatnak, mint szörfözés, vitorlázás, horgászat, hajókirándulás, strandröplabda, tenisz, kerékpározás, valamint télen korcsolyázás és fakutyázás.

A nyári turisztikai szezon kínálatát színes kulturális és sportrendezvény (fesztiválok, színházi előadások, hangversenyek, térzenék, kiállítások, hazai és nemzetközi vitorlásversenyek) egészíti ki.

A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.

Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak első írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból. A 17.-19. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kőröshegy pusztája ebben az időben. A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben. A két világháború között jelentősen fejlődött.

1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett. 1992-ben kapott városi jogot.

Nevezettességei:

Vaskori földvár maradványa - (innen a település neve)

Neves villák: Bajor Gizi, Széchenyi Zsigmond, báró Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Rákosi Viktor villája

A kikötő gyaloghídja (Magyarország egyetlen többtámaszú vasbetonszerkezetű hídja - ipari műemlék)

Galambsziget - a kikitő építésekor mesterségesen alakították ki

Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek szines üvegablakai

Kápolna - 1897-ben épült Kármelhegyi Boldog asszony tiszteletére. Közelében parkerdő