Zamárdi
Zamárdi a Balaton déli partjának egyik legkönnyebben megközelíthető, kiváló adottságú üdülőhelye. Itt halad az M7-es autópálya, áthalad rajta a déli vasútvonal, amelynek 3 vasútállomása is Zamárdihoz tartozik (Zamárdi, Zamárdi-felső, Balatonszéplak –alsó).
A település határában közlekedik a Balaton déli és északi partját (Szántód –Tihany) összekötő komp, alig 10 km-re található a kisrepülőket fogadó Siófok-Kiliti repülőtér, 60 km-re a sármelléki, de Budapest- Ferihegy is csak 120 km.
Ennek következménye, hogy a Balaton környékén sokkal sűrűbben leltek fel civilizációs nyomokat, mint a távolabbi tájakon. Zamárdi területén a csiszolt kőkorszaktól kezdve a réz-, a bronz-, a vaskor népeinek, majd a keltáknak, a rómaiaknak nyomait is fellelték. Különösen gazdag leletanyag került elő az avar temetőből, amely egyes vélekedések szerint egykor a Kárpát-medence legnagyobb és leggazdagabb temetője lehetett. A város nagy vágya, hogy ezek az emlékek visszakerüljenek Zamárdiba, egy méltó bemutatóhelyre.
A következő meghatározó időszak már a honfoglalás utáni korra esik.
A település neve felbukkan az írásos emlékekben is, legkorábban egy 1082-re datált oklevélben, majd a teljesen hitelesnek elfogadott, III. István király 1171-es oklevelében. Tudni kell azonban, hogy a későbbi századokban egyre gyakrabban említett település formájában nem a mai elképzeléseink szerinti egy tömbben élő falut jelentette, hanem a birtokszerkezetnek megfelelően több kisebb közösséget. Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyházas-Zamárd lehetett.
A XVI. században a török pusztítása megpecsételte az egykori zamárdi falvak sorsát, pusztításaival hosszú időre elnéptelenítve a környéket. A település újjáélesztése, a XVIII. század 30-as éveitől Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda Lécs Ágoston nevéhez kötődik. 1774-ben megépült a település temploma is. A lakosság fő megélhetési forrása a föld és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat. A mezőgazdasági jelleg marad domináns egészen az 1960-as évekig, amikor a Balaton idegenforgalmi hasznosításának új korszaka kezdődik.
A település 1927-ben kapott nagyközségi címet, 2008 július 1 óta város.
Természetesen a falut a történelem viharai később sem kerülték el, sok fájdalmat és szomorúságot okozva az itt élőknek, de ezek már létét többé nem fenyegették. Ma Zamárdi a Balaton-part egyik legszebb, és leghosszabb szabadstranddal, színvonalas szolgáltatásokkal rendelkező városa, mely egyesíti magában a vidám, mozgalmas üdülőterületet és a csendesebb,természet közelibb várost a hátterében a csodálatos szőlőhegyekkel, turistautakkal.
Kapcsolódó galéria:
